Nem egyszerű a mai világban megtalálni a vágyott, igaz kapcsolatokat.

Sem nőként, sem férfiként.

Van a világ fejlődésében valami csodálatos, amiben a kínálkozó lehetőségek szinte végtelenek. Magában hordoz viszont sok torzulást is. A techikai fejlődés megadja nekünk a gyorsaságot, mellyel a nagy távolságok legyőzése után a világ bármely pontja elérhető számunkra. Az azonnal készen kapható végtelen információk tömkelegével egyszersmind együtt jár a határtalan szórakozás lehetősége. Az orvosi vívmányok segítségével ma már nem csupán az egészségünk tartható meg tovább, de a megálmodott bármilyenre alakítható külső szépség, vagy korosodva a fiatalság látszata is elérhetővé válik.

De biztos, hogy minden régi dolgot el kell engedjünk?

Amióta világ a világ a Nő arra vágyik, hogy meghódítsák. A Férfi pedig felfedezni vágyik a Nőt. Elérve egymást pedig mindkettő vágya szeretni és szeretve lenni.
Nagyanyáink tudták, hogyan tárják apránként fel világukat a férfiak előtt. Egy ápolt, szép külső megannyi titkot rejtett még. Ott volt a sok felfedezni való mélység, a lelki és szellemi gazdagság. Egy nőnek a rétegeiben rejtőzött az igazi vonzereje. Ezeket a rétegeket azonban ugyanúgy ápolgatta, mint külsejét.
Abban a pillanatban amikor elköteleződünk egyik rétegünk túlzott „karbantartása” mellett, megbomlik az egyensúly. Ha csupán a tökéletes test, arc, forma kialakítására koncentrálunk lehet nagy népszerűséggel hódítanak meg férfiak tömegei, elmarad azonban a nő felfedezésének varázsa, ha ürességet talál a gyönyörű csomagolás alatt. Mi pedig elkeseredve állunk a bíztató kezdet után ismét csalódottan.
Ha viszont minden külsőséget nélkülözve csupán lelki, szellemi értékeik fejlesztése és kimutatása felé billen el a mérleg a hódítás lesz keserédes a férfi számára, hiszen elhanyagoltságunk rétegén is áthaladva tud csupán számára belsőbb, gazdag világunk feltárulkozni.

A hódítás öröme a szépség, a szüntelen felfedezni vágyást a mélység táplálja. A szépségünket elhinni és ápolni kell, a mélységünket magunk örömére kialakítani és kellő bátorsággal feltárni az életünkbe érkező előtt.

A kulcs pedig a szeretet, mely akkor válhat boldogságunk megnyitójává, ha nem önmagunk iránt tápláljuk csupán, hanem a másik felé fordítjuk.